Az emlő

Az emlő a bőrhám származéka, zsírból, kötőszövetből és mirigyszövetből áll. Daganatai lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak egyaránt.
Az emlőrák eredményes kezelése nagymértékben függ attól, hogy milyen korán kerül felfedezésre a daganat. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres önvizsgálat jelentőségét, és a szűrővizsgálatok (mammográfia) fontosságát. A korai stádiumban felismert daganat ugyanis jó eséllyel gyógyítható, elhanyagolt esetben viszont nagyon kicsi a gyógyulás valószínűsége.

Az emlő rosszindulatú daganatainak gyakorisága évről évre nő, Magyarországon ma már a leggyakoribb női rák, évente 7500 új beteget fedeznek fel, és 2300 nő halálát okozza. Minden tizenkettedik nőnek esélye van arra, hogy élete során emlőrákja alakuljon ki. Az esetek jelentős hányadában 50 éves kor felett fordul elő, de harminc éves kor után is megjelenhet. Férfiaknál is előfordulhat. Náluk jóval ritkább, de gyorsabb lefolyású, rosszabb indulatú.

Okok

Azok a nők, akiknek a családjában (nagymama, édesanya, leánytestvér) előfordult mellrák, veszélyeztetettebbek, mint akiknek a családjában nem fordult elő. A genetikai háttér ezen esetekben a BRCA1 és a BRCA2 gének dominánsan átörökíthető mutációjára vezethető vissza. A genetikailag kódolt esetek jellemzően fiatal korban - 40 év alatt - fordulnak elő.

Az emlőrák további genetikai rizikófaktora a HER2 gén rendellenessége. A gén egy fehérjét, a Her-2-t kódolja, mely nem más, mint a hámsejtek felszínén lévő, ún. humán epidermális (hám eredetű) növekedési faktor 2-es típusú receptora, innen a rövidítés. Ez a gén a hámeredetű sejtek növekedését és fejlődését szabályozza. Az emlő tejtermelésért és elvezetésért felelős szöveteiben is számos ilyen sejt van, melyek magjában normálisan két darab HER2-gén található. Ha azonban a HER2-génből túl sok van, a sejtek felszínén jóval több HER2-fehérje jelenik meg, a sejt fogékonyabb lesz a növekedési faktorokra, így gyorsabban nő és osztódik, nagyobb az esélye a daganatos sejtburjánzásnak. A HER2-pozitív betegeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki távoli áttétek, kiújulások.

Kockázati tényezőt jelent, ha a menstruáció 12 évesnél fiatalabb korban kezdődött, ha a változókor 55 éves kor után jelentkezett, ha a nő soha nem szült, vagy első terhességét 30 éves kora felett hordta ki.

A masztopátia nyomán kialakult emlőrák keletkezésében feltétlenül szerepe van az ösztrogén hormonoknak. A szervezetben létrejött magas ösztrogénszint legtöbbször cikluszavarra, az ovuláció elmaradásának hiányára vezethető vissza. A tüszőrepedés elmaradása esetén nem keletkezik sárgatest, a ciklus során csak ösztrogének termelődnek, de progeszteron nem. Az emlőrák ezen formájára hajlamosítanak a vérzési rendellenességek. Ezeket, különösen változókor körül, gondozni kell. A változókor körüli asszonyoknál általában ösztrogénfüggő daganatok jelentkeznek. Az időskori emlőrákok nem hormonfüggőek, így hormonkezelésre már nem reagálnak.

Tünetek

A legjellemzőbb tünet, hogy csomó tapintható az emlőben. Az esetek 80%-ában azonban ez nem jelent rosszindulatú elváltozást. A mellrák tüneteire általában jellemző, hogy a daganatos emlő alakja és mérete megváltozik. Az emlőből váladék távozhat. Ha a daganat bőrrel történő összekapaszkodása behúzódásokat okoz, az emlőbimbót befelé fordítja, és helyzetét úgy rögzíti. Később a bőr kifekélyesedik.
A fájdalom nem jellemző, korai szakaszban csak az esetek kb. 10%-ában jelentkezik. Legfontosabb az idegentest-érzés, a tapintható, jellegzetes szövettöbblet. A bőrfelszín egyenetlensége, behúzódása, kidudorodása, kifekélyesedése, és a duzzadt, kanyargós vénák megjelenése az emlőn szintén intő jelek.
Késői stádiumában a tüneteket főként az áttétek produkálják. A csontáttétek fájdalmas törésekkel járnak. A tüdő áttétei fokozódó légzési és keringési elégtelenséget váltanak ki. A tüdőbetegség előrehaladását fel-fellobbanó gyulladások, fertőzések siettetik.

Diagnózis

Az emlőrák felfedezésében az egyik legfontosabb módszer a mell rendszeres időközönként elvégzett önvizsgálata (ld. később), melyet már fiatal korban el kell kezdeni. Ha az emlőn bármilyen elváltozás észlelhető, azt mutassuk meg orvosnak, mert a végleges diagnózis csupán a fizikális vizsgálat alapján nem állítható fel. Az orvos először áttapintja az emlőket és a hónaljárkot, majd mammográfiát vagy ultrahang-vizsgálatot végez.

Kódszótár:

Forrás: American Cancer Society

Kezelés

Gyógyulási esélyek

Megelőzés

Hasznos tudnivalók

A terhesség és szoptatás véd az emlőrákkal szemben. A védőhatás annál erősebb, minél fiatalabb korban következett be az első kiviselt terhesség. A védőhatás jelentősen gyengébb 30 év felett kiviselt első terhességek esetén.

A  készülék nők számára készült, az egészség megőrzése céljából. Segít abban, hogy a mell elváltozásait időben felismerjk. A mell-lámpa ártalmatlan piros fénnyel világítja meg a mell szöveteit, így bizonyos belső részletek láthatóvá válnak. Sötét vonalakként látszanak a vénák és más erek, ami teljesen normális. 

Erős fénye átvilágítja a mell szövetállományát. A fény a mell szövetein áthatol és azokat a sötét területeket fedi fel, ahol vér van jelen. Ezért hát teljesen normális, hogy az erek körvonalai kirajzolódnak, de a sötétebb foltok, melyek elváltozásokat mutathatnak orvosi ellenőrzést igényelnek.

A készüék korra tekintet nélkül használható, főleg menopauza idején vagy azt követően, amikor a mell szövetállománya megváltozik. Ugyancsak hasznos olyan nők számára, akiknek erezettebb mellállománya van, mely mindig csomósnak tűnik, különbséget tesz a normál szövetállomány és azon területek között, ahol vérerek vannak, mely rendellenességet jelezhet. 

Ha a fény érrel találkozik, a vörösvértestben található hemoglobin elnyeli. Ezért az erek sötét vonalként látszódnak. Rosszindulatú daganatok körül megnövekszik a vér mennyisége, tehát a homályos területek elváltozást jelezhetnek. A vízzel teli ciszták azonban nem nyelik el a fényt.

Főleg a csomós mellállományú nők, akiknek a kézzel történő ellenőrzés nehéznek bizonyul mondták azt, hogy a mell-lámpa nagyon hasznos segítség az ellenőrzés folyamán.

Prof. Dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke sajtóközleményükben felhívja a figyelmet arra, hogy a mell szerkezete 45 éves kor alatt nem teszi lehetővé, hogy megbízható eredménnyel végezzenek mammográfiás vizsgálatot, így – hangsúlyozza a professzor – ennek a korosztálynak szinte kizárólag saját kezében van az élete, az egészsége. A rendszeres preventív vizsgálat az egyetlen módja a korai felismerésnek, hiszen az évenkénti méhnyakrák-szűrések során az orvos által végzett melltapintás csak egy abból az évi tizenkettőből, amely egy nőnek húsz éves kora után ajánlatos.

Bár igaz, hogy a mellrákos megbetegedések kialakulásának rizikója 45 éves kor alatt kisebb, viszont ebben a korcsoportban sokkal nagyobb a halálos kimenetelű esetek aránya, részint, mert a mammográfiás szűrésekből kimaradó nők általában későn jutnak el az orvoshoz. Azok, akik rendszeresen átvizsgálják a mellüket, jóval korábban észreveszik az elváltozásokat annál, mintsem hogy a kór halálos kimenetelűvé fajulhasson – ezért a legtöbb esetben már kisebb beavatkozással is segíteni lehet a tumoros állapoton.